Farkas Krisztina vagyok, ötvös, aranyműves. Életem évtizedekig a szokásos mederben csordogált. Iskolába jártam, tanultam, szófogadó és kötelességtudó gyermek voltam. Lett diplomám, állásom, otthonos és családom. Szerettem a természetet, a színházat, a könyveket. Mígnem negyven körül elkezdett motoszkálni bennem valami… Ki vagyok, miért vagyok, mit teszek hozzá a világhoz és hasonló egyszerű kérdésekre kerestem a választ.
Már elmúltam 45 éves, amikor elhatároztam, hogy felállok a számítógép mellől és új szakmát tanulok, ötvös leszek. A Szimultán Művészeti Iskolában először ötvös, majd a Budai Rajziskolában aranyműves képesítés szereztem. Elsajátítottam a szükséges alapokat és elkezdhettem ismerkedni ezzel az évezredek óta létező, és sok elemében változatlan szakmával.
Inspirálnak a hegyek, a vizek, a fák, a madarak, a messzi tájak. A kint lévő csönd és az erdei zajok. A természethez hozzátartozó mozgás, a menés éppúgy, mint a megpihenés és a személődés.
Azért dolgozom, hogy létrehozzam a fejemben megjelenő tárgyakat. Ékszereket tervezek és készítek, amelyek között nincs két teljesen egyforma. Ez egyszerre kreatív alkotás, türelmet és pontosságot igénylő munka, néha komoly fizikai igénybevétel. Darabjaimat különböző nemesfémekből készítem, ásványok és drágakövek felhasználásával .
Célom, hogy minél többen válasszatok egyedi ékszert a tömegáruk helyett. Találjátok meg a hozzátok illő, benneteket kifejező és segítő darabot. Viseld örömmel! – mondom, amikor átadok egy elkészült darabot. Olyan örömmel, mint amivel én késztettem.